Ha már írtam róla, hogy korlátozni kellene, hogy kik szavazhatnak, reformáljuk meg az egész választási rendszert is. A jelenlegi parlamenti választási rendszer ugyanis rossz.
Túl bonyolult, és vannak benne olyan elemek, amik csak problémákat okoznak.
Először is összeszedtem a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos problémákat:
- Majdnem 400 képviselő egy ilyen kis országban rettenetesen sok.
- Két forduló tök fölösleges.
- A választókörzeteket teljesen újra kell gondolni, sőt, meg kell azokat szüntetni.
- A kopogtatócédula intézményét meg kell szüntetni, csak a folyamatos visszaélések és törvénytelenségek táptalaja.
- Az emberek kétféleképpen szoktak szavazni:
- pártpreferencia alapján bárkire, aki az adott párt tagja
- személy szerint valakire, akinél nem nézik azt, hogy melyik párt tagja.
- Azt is át kell gondolni, hogy ki indulhat a választásokon.
- Figyelembe kell venni azokat is, akik azért nem mennek el szavazni, mert nem találnak szimpatikus pártot/jelöltet.
Ezek a kritériumok alapján próbáltam meg ezt a rendszert felállítani:
1.) Mindenek előtt egyfordulós választás. Ezen nincs mit különösebben magyarázni. Nincs értelme a második fordulónak, szignifikáns mértékben semmit nem szokott megváltoztatni, csak fölösleges időhúzás és pénzkidobás. Érvényességi küszöb a fentiek miatt nem kell, az első forduló minden esetben érvényes és eredményes lesz.
2.) A maximálisan kiosztható mandátumok száma 100. Még ezt is soknak gondolom (a 80 millió lakosú Németországban az alsóházban és felsőházban összesen nincs 700 képviselő), de akár később lehet rajta változtatni. Így is ~100000 lakosra fog jutni egy képviselő. Nem minden mandátum kerül kiosztásra, a 100 csak egy elméleti maximum. De erre még visszatérünk.
3.) Kopogtató cédula helyett legyen kaució. Ennek összege legyen fejenként az aktuális havi minimálbér 48-szorosa. Aki bejut a parlamentbe, az visszakapja ezt az összeget. Ez nem akkora összeg, hogy egy komoly induló ne tudja összeszedni, annyira viszont van nagy, hogy poénból ne induljon a választásokon minden jött-ment.
4.) Mindenki egy szavazatot adhat le. Ezt vagy pártlistára vagy független jelöltre adhatja le. Ezen kívül legyen egy olyan opció is a szavazólapon, hogy "Egyik sem." Ezzel ki lehet fejezni azt, hogy érdekel a választás, de egyik induló sem elég szimpatikus. Az ide ladott szavazatok az összes kiadható mandátum számát csökkenthetik.
5.) A pártlistát előre meg kell határozni, bejutási sorrenddel.
6.) Aki független jelöltként indul, és bejut a parlementbe, az nem csatlakozhat sem párthoz, sem frakcióhoz. Ellenkező esetben automatikusan elveszti a mandátumát. Akik pártlistáról kerülnek be a parlamentbe, azok a pártból való kilépés esetén automatikusan elvesztik mandátumukat.
7.) Ha valamelyik képviselő bármilyen okból elveszti a mandátumát, a helyét a következő választásokig nem pótoljuk. Új szavazás, meg ilyenek, az csak fölösleges pénzkidobás.
8.) A szavazatok összesítése után a pártlistára és független jelöltekre adott szavazatokat külön kezeljük, mégpedig a következő módon:
- Ahol kerekítés szükséges, minden esetben lefele kerekítünk, a legközelebbi egész számhoz.
- Először csökkentjük a kiadható mandátumok számát az "Egyik sem" szavaztok alapján.
Pl. az "Egyik sem" szavaztok aránya 5,5% volt. Ezzel a kiosztható mandátumok száma 5-tel csökken, 95-re.
- Ezután megnézzük, hogy milyen arányban oszlanak meg a szavazatok a pártilisták és a független jelöltek között.
Pl. 86,8%-a szavazatoknak pártlistára lett leadva, 23,2%-a pedig a független jelöltekre.
- A kiosztható madátumokat is ez az arány alapján fogjuk szétosztani.
Tehát 82 madátumot osztunk szét a pártlisták (95×0,868=82,46), és 22-őt a független jelöltek között (95×,232=22,04).
- Ezek után a pártlistás és a független mandátumokat is, az oda leadott szavazatok arányai szerint osztjuk szét.
Pl. a pártlistás szavazatok közül 42,5%-at kapott "A" párt, 34,9%-ot "B" párt, 20,4%-ot "C" párt, és 2%-ot "D" párt, 0,2%-ot "E" párt. Ezek alapján "A" párt kap 34 mandátumot (82×0,425=34,85), "B" párt 28-at (82×0,349=28,618), "C" párt 16-ot (82×0,204=16,728), "D" párt 1-et (82×0,02=1,64), "E" párt nem jut be (82×0,002=0,164). Ez összesen 79 mandátum az elérhető 82-ből.
A független jelöltek a rendelkezésre álló mandátumokat a rájuk leadott szavazatok sorrendjében tölthetik fel. Ha csak 18 jelölt indult, akkor mindenki bejutott. Ha 25, akkor 2-en nem.
Ez a rendszer szándékosan van így leegyszerűsítve, hogy a töredék százalékok például elvesszenek, hogy könnyen átlátható legyen, és ne kelljen matematikus PhD a végeredmény kiszámításához. Valóban, a 100 mandátum csak elméletben kerülhet teljesen kiosztásra, de egyrészt figyelembe kell venni azok véleményét is, akik szerint egyik jelölt sem szimpatikus, másrészt semmi fennakadást sem fog okozni, hogy néhány szék ürtesen marad.
Inkább a képviselők, mint a szavazók kárára kell egyszerűsíteni, hiszen ők vannak a szavazókért, és nem fordítva.
Klasszikus értelemben vett "kormánypárt" nem lesz. A parlament rögtön megalakulhat, a miniszterelnököt és a minisztereket a parlament egyszerű többségi szavazással fogja megválasztani.
